Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szerszám - múzeumok képes leírás - Szerszám.tlap.hu
részletek »

Szerszám - múzeumok - Szerszám.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: szerszam.tlap.hu » Szerszám - múzeumok
Keresés
Találatok száma - 6 db
Erdészeti szerszámok múzeuma - múzeumpedagógiai foglaklkozások

Erdészeti szerszámok múzeuma - múzeumpedagógiai foglaklkozások

Látott már a XIX-XX. század fordulóján készült erdészeti szerszámokat, asztalos eszközöket, földmérő és térképészeti műszereket? Az egykori Esterházy Palota Erdészeti Múzeumában mindezt megtekintheti! A múzeum az erdészet, faipar és földmérés történetét mutatja be. A gazdag tárgyi anyag az erdőtörténettől az oktatáson keresztül a szakágakon - erdőrendezés, erdőművelés és használat, közelítés és szálalás, fafeldolgozás - át a környezetvédelemig tájékoztatást nyújt a szakmáink iránt érdeklődőknek a szakágak fontosságáról. Ezenkívül a gyűjtemény részét képezi több olyan érdekesség, amely mindenki számára tartogat újdonságot. Több millió éves megkövesedett-kovásodott fák darabjai, 1556-os térkép, 1800-as évek végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemény, fából készült XIX. századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való. Az egész évben látogatható állandó kiállítása mellett, a szakgyűjtemény várja az érdeklődőket különböző, változatos témájú időszakos szakmai és művészeti tárlataira. Az Esterházy család palotájának díszterme, illetve a XVII. századi állapotokat tükröző belső udvar - mely az 1921-es soproni népszavazás meghatározó helyszíne volt - napjainkban különleges zenei koncertek, művészeti rendezvények otthona.

Földművelő szerszámok múzeuma

Földművelő szerszámok múzeuma

Az első jelentősebb kőkori népesség megtelepedésére az Kr. e. 4. évezredből származó leletek utalnak. A jellegzetes kerámiájáról elnevezett Vonaldíszes edények népe, a Dunántúlon megtelepedett, halászatból és vadászatból élő mezolitikus népességből alakult ki, miután a Balkánról érkező hatásra átvette a földművelés, állattartás és kerámiakészítés ismeretét. A terem első tárlójában e nép területünkön feltárt telepeiről mutatunk be leleteket. Az egyszerű, földbevájt putrikban a tapasztott tűzhelyek töredékei között a mindennapi életben használt eszközök kerültek elő. A megélhetés forrása ebben az időben a vadászat és halászat mellett elsősorban az állattartás volt. A mediterrán világgal való kapcsolat révén ismerték már a földművelést is. A ránk maradt kő és csontszerszámok pedig a kor technikai színvonalára szolgáltatnak adatokat. A földművelés technikája a különböző ültetőbotok és földlazító szerszámok tanúsága szerint igen kezdetleges lehetett még ebben az időben. A kor temetőinek elemzése a sajátos szokás- és hitvilág megismerését segíti.

Halász szerszámok múzeuma

Halász szerszámok múzeuma

A halastórendszer központja Rétimajor. A múlt század végén a Zichy grófok által épített majorság történelmi része eredeti állapotába lett helyreállítva. A hajdani lóistálló ma az ország egyetlen Halászati Múzeuma. Értéke, hogy a Magyarországon nagy múlttal bíró népi halászat eszközeit, tárgyait, fotóit gyűjtötte egybe, és tette bemutatásra alkalmassá. A magyarok ősfoglalkozásának számító halászat és a hozzá tartozó életforma országunktól nyugatra már teljesen eltűnt, és hazánkban is már csak nyomokban fedezhető fel. Fokozatosan megszűnik a hagyományos halászat, eltűnnek tárgyi emlékei, szókincse és művelői is. A klasszikus szerszámokat felváltják a modern halászati eszközök, a műanyaghálók és az elektromos gépek. A millenniumi évben megnyitott Múzeumban minden megelevenedik, hiszen eltérően a hagyományos Múzeumoktól, a halászat, a halász eszközök és a halászember bemutatása többféle módszer szintézisével történik. A Múzeumban fellelhetők a ma már csak ritkán használatos halász szerszámok, különböző halász eszközök, megtekinthetők fotókon, használat közben és diorámába foglalva is. A falakon Kunkovács László néprajzkutató-fotóművész fényképei mutatják az egyes szerszámok használatát. A fotóművész a hetvenes évektől sorra járta a halász-famíliákat a Szigetköztől a Berettyóig, és módszeresen megörökítette a még létező halfogási módokat.

Kisipari szerszámok - néprajzi kiállítások múzeuma

Kisipari szerszámok - néprajzi kiállítások múzeuma

A múzeumba alapítástól kezdve kerültek cserépedények, lőportartók. Az önálló gyűjtemény alapítója Tömörkény István, aki 1906-ban indított tervszerű tárgygyűjtést Békés, Csanád, Csongrád és Torontál megye településein. Az I. világháborúig több mint 6000 festett bútor, cserépedény, viseleti darab, pásztoreszköz, kisipari szerszám, halászeszköz, valamint a gazdálkodás tárgyi anyaga került a múzeumba. Az 1950-es évek végéig tartó mérsékelt ütemű gyarapodás után jelentős fejlesztés Juhász Antal nevéhez fűződik. Kezdetben az átalakuló kézműves iparok eszközeit és készítményeit, majd a falusi és tanyai házberendezés és háztartás tárgyait gyűjtötte, elsősorban a szegedi nagytáj településein. A gyűjtemény ma 15 612 db tárgyat őriz. Kiemelkedő értékű tárgyegyüttesek: 19. századi festett bútorok, cserépedények (Hódmezővásárhely, Makó és Szeged műhelyeiből), kézműves műhelyek teljes eszközkészletei (bocskoros, papucsos, gombkötő, paszományos, takács, bognár, kovács, szíjgyártó, kötélverő, pék), kocsik és lószerszámok, teljes női öltözetek (Apátfalva, Tápé, Szeged). A néprajzi adattár 1201 tételnyi kéziratot, rajzot, kottát, dokumentációt őriz. A fotótárban 10 708 néprajzi témájú negatív található, melyből kiemelkedő értékű a kb. 400 db, 1908 és 1914 között üveglemezre készült felvétel. 1986 óta a videotárba 2928 percnyi népéleti felvétel került.

Kötélgyártó szerszámok

Kötélgyártó szerszámok

A helyi ipartörténeti tárlat Lendvai Jenő, sellyei kötélverő mester munkásságának állít emléket. A kötélverő mesterséget - sok régi, szép mesterséggel együtt - a kihalás veszélye fenyegeti. Annak érdekében, hogy az utókor számára mégis megismerhető legyen e szakma és ne legyenek az enyészeté Lendvai bácsi köteles szerszámai (hengestang eregetőkaró, fonógép, mérleg, ágvezetők, hasplik vagy szedőfák, nifhorgok, fonóhorgok, csülkölők, fakerekű fonógép, könnyű ksir vagy szálazógép), a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Sellye városi Művelődési, Sportközpont és Könyvtár közös összefogással 2001-ben kiállítássá rendezte a hagyaték anyagát. Limper Jenő 1906. november 12-én született Sellyén, a Lendvai nevet a 30-as években vette fel. A kötélverő mesterséget mostohaapjától, Gertner Józseftől tanulta. A szintén sellyei születésű Kasznár Erzsébettel kötött házasságából két leánygyermekük született, így fiú utód nélkül nem tudta átörökíteni a mesterségét és a műhelyét. Lendvai Jenő hű maradt szülőfalujához, hiszen 1998. december 5-én bekövetkezett haláláig Sellyén élt és dolgozott. A sellyei temetőben helyezték örök nyugalomra. A kiállítás nemcsak Lendvai Jenő bácsinak állít emléket, hanem hitelesen mutatja be a látogatóknak egy elfeledett szakma, a kötélverés mesterségét.

Mezőgazdasági szerszámok múzeuma

Mezőgazdasági szerszámok múzeuma

A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A múzeum a község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúria az 1950-1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, gazdátlanul végnapjait élte, amikor művelődési intézmény, múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A kúria a XVII-XIX. században épült, neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A több mint két hektáros terület és a többszobás kúria lehetőséget teremtett skanzen és múzeum létrehozására. Az intézmény 1973. február 25-én nyitotta meg kapuját. A fenti dátumhoz kötődik a Csernátoni Népfőiskola és a Csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület születésének az ideje is. Az eltelt több mint harminc év alatt ezrek látogatták és látogatják nagy érdeklődéssel, elismeréssel az azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartott intézményt. A skanzen egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni, mint a korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot.

Tuti menü